Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Történelem - Szerzetesrendek
Keresztény Magyarország Portál - Történelem - Szerzetesrendek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Jolán napja
5 felhasználó online
0 tag, 5 vendég



Képek a galériából

Muzsikáló angyalok (A)
Donato Bramante: Krisztus az oszlopnál
Szerzetesrendek

Pálosok O.S.P.P.E.
(Ordo Fratrum S. Pauli Primi Eremitae)

E törzsökös magyar szerzetesrend eredetét a Mecsek erdőségében kell keresnünk. Bertalan pécsi püspök 1225-ben összegyűjtötte a környék remetéit, s a következő közös életszabályt adta nekik:

"Legkedvesebb feleim! Házakban egyesülve közösen éljetek, kezetek munkája s földjeitek csekély jövedelme után. Az egyházakat sűrűn látogassátok, alázatos és egyszerű állapotokhoz illő öltözetet viseljetek. Az elöljárók rendeleteit és törvényeit megtartsátok, az erényben és ájtatosságban magatokat gyakoroljátok, s ne csupán vádolhatatlanoknak, hanem példásaknak is mutatkozzatok, hogy e szerint Istennek kedves áldozatot nyújthassatok: nem csupán viseletetek, hanem másoknak, kiknek szívei intéstek által magukba szállanak, megtérése s üdvössége által. És e célra legyen irányozva minden munka, az egész belső és külső embernek elrendezése; hogy ekként egyenes úton a szeretetnek boldogságára és az örök bölcsesség ízlelésére könnyebben és biztosabban eljuthassatok a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme által, ki benneteket a vezeklés munkájában megerősíteni és megvigasztalni méltóztassék. Ámen."

Amikor Özséb (+1270), esztergomi kanonokból lett remete 1250 körül a Pilisben élő remetéket gyűjtötte össze, elkérte a Bertalan püspök által írt szabályt az akkor már a Szent Jakab kolostorban élő szerzetesektől.
A két közösség ekkor őt választotta meg közös elöljárójának. Özséb 1263-ban Rómába ment, s ott egy részletesebb Regulához igyekezett elnyerni a pápai jóváhagyást, méghozzá Aquinói Szent Tamás segítségével.

A rend Remete Szent Pált tekintette szellemi atyjának. Kisugárzó központja a budaszentlőrinci kolostor volt. 1308-ban, Gentilis bíboros, pápai követ látogatásakor kapta meg a rend az engedélyt, hogy végleg Szent Ágoston regulája szerint szervezze meg életét.

1319-ben Lőrinc generálissal kezdődött a pálosok aranykora. A pápa engedélyezte addigi szabályuk szigorítását. XII. Benedek kötelezővé tette számukra a fehér kámzsa viselését. A kolostorok száma 127-ben meghaladta a félszázat. Nagy Lajos, a pálosok nagy tisztelője és barátja Velencétől megszerezte a rendnek Remete Szent Pál földi maradványait. A drága ereklyét 1381-ben helyezték el a budaszentlőrinci kolostorban. Zsigmond s különösképp Mátyás is nagy jótevői voltak a pálosoknak. Kapisztrán Szent János ezt írta Márianosztrán tett látogatása után: "Ha valaki élő szenteket akar látni, az jöjjön a márianosztrai kolostorba!" - A fehérkámzsás remetebarátoknak egyre gyakrabban el kellett hagyniuk kedvelt magányukat. A domonkosokkal karöltve a hunokat térítették, bekapcsolódtak a lelkipásztorkodásba, főképp búcsújáróhelyeken.

A rend külföldön is gyökeret eresztett: Németországban (1340), Lengyelországban (Opulai László nádorispán által, Czestochowa, 1384), Ausztriában, Dalmáciában, aztán francia földön és az Ibériai félszigeten (1493). A XVI. század elején a pálos rend jelen volt Európa szinte valamennyi országában. A mohácsi vész idején hazánkban 43 perjelsége volt.

A pálos közösség virágzásának a török pusztítás vetett véget. A török ellen a pálosok is fegyvert ragadtak. (Visegrádot és a szent koronát pl. a márianosztrai pálosok mentették meg!) 1600 körül magyar földön mindössze 6 kolostoruk maradt.

A rend reformjáért sokat tett Pázmány Péter (1632. vizitáció). Az idők követelményeihez alkalmazkodva a pálosok a XVII. század végén Pápán és Újhelyen iskolát nyitottak. Híresek voltak a pálos iskoladrámák. A nemzeti irodalom művelése különben szinte kezdettől jellemezte a szerzeteseket: a bibliafordító Báthori Lászlótól kezdve (+1456), Gyöngyösi Gergelyen keresztül (+1528) nemzedékek sora forgatta a pennát: Ányos Pál (+1756-1784), Virág Benedek (1752-1830), Verseghy Ferenc (1757-1822). A jezsuiták mellett pálos tudósok tanítottak a híres nagyszombati egyetemen.

1786-ban II. József 37 magyar pálos kolostort szüntetett meg. Az utolsó pálos, Kristóffy Gáspár 1845-ben hunyt el. Lengyelország fölosztása után Frigyes porosz király a neki juttatott részen 1810-ben oszlatta föl a pálos kolostorokat.
1818-ban az orosz cár a neki juttatott lengyel terület 9 kolostorát szüntette meg, 18634-ben II. Sándor ukáza pedig az össze s pálos kolostort bezárásra ítélte.
Csak a czestochowai és a krakkói kolostor maradt meg. Erdélyben a XIV-XVIII. százakban 11 kolostor működött.
Több sikertelen próbálkozás után (1866, 1922) lengyel segítséggel 1934-ben a gellérthegyi kolostorban és sziklakápolnában, 1935-ben Pécsett, 1940-ben Pálosszentkúton, 1944-ben Soltvadkerten, 1945-ben az ősi pálos remetevidéken, a mecseki Szent Jakab-hegyen kezdtek el újra közösségi életet és folytatták 700 éve megkezdett áldásos istenszolgálatukat. "Fehér Barát" címmel folyóiratot adtak ki.

1950-ben 40 volt a rendtagok száma.
A pálosok elvből soha nem szorgalmazták tagjaik szenttéavatását, mondván, hogy minden pálosnak szentnek kell lennie. Számos rendi vértanút, köztük Csepellényi Györgyöt (+1674) rendi szentként tisztelnek.
1989-es adatok szerint a pálos rend 24 házában 353 szerzetes él. Központi kolostoruk most lengyel földön található:

42 200 Czestochowa, ul. Kordeckiego 2. Jasna Gora,
Lengyelország
Tel.: 0331- 45087/8

Az újjászerveződő magyar pálos tartomány képviselője:
Máthé Tibor Péter O.S.P.P.E. (?)
7625 Pécs, Hunyadi u. 70.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép