Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Történelem - Szerzetesrendek
Keresztény Magyarország Portál - Történelem - Szerzetesrendek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Kelemen, Klementina napja
3 felhasználó online
0 tag, 3 vendég



Képek a galériából

Mariazelli kegykép un. Schatzkammerbild
Jézus ábrázolás
Szerzetesrendek

Premontreiek O.PRAEM.
(Ordo Canonicorum Regularium Premonstratensium)

Alapító: Szent Norbert (1080 vagy 1085-1134), előkelő német család sarja.

Könnyelmű fiatalság után tért meg 1115 körül. Ekkor egy nap alatt diakónussá és pappá szentelték - eddig ugyanis csak a kanonoki javakat élvezte. Vándorprédikátor lett, javait szétosztotta. Laon püspöke egyházmegyéjébe hívta, s Norbert itt találta meg azt a területet, amit egyszer álmában látott. Ezért nevezte így: pratum monstratum, franciásan Prémontré.
13társával Szent Ágoston Regulája szerint közös életet kezdett 1120-ban. II. Honorius 1126-ban megerősítette a gyorsan fölvirágzó közösséget.
Norbert ugyanebben az évben magdeburgi püspök lett. Püspöki székhelyéről egymás után indultak a fehér ruhás szerzetesek: Itáliába, Portugáliába, Svájcba, a Szentföldre, Csehországba és Skandináviába. A XII-XIII. században rendje elterjedt a latin kereszténység egész területén.

VI. Kelemen idején (1343-1352) 1332 volt a premontrei kolostorok száma. A rend az egyre jobban külső értékek felé forduló társadalomban reformtörekvéseket testesített meg. Sürgetve a komoly lelki életet, megtérést hirdettek, a szegénység példáját adva pedig küzdöttek a keresztény szellemű társadalmi igazságosságért, közben mocsarat csapoltak, erdőt irtottak, növényeket telepítettek..
Szent Norbert a lelkipásztori munkába állította be fiait, ő pedig élete végéig vándorprédikátornak tartotta magát.
A rend kezdettől a nép közelében élt, bensőséges Mária-tisztelete különösen fokozta vonzóerejét.
Norbert megszervezte a női ágat és a harmadik rendet is, ily módon nagymértékben növelte a lelkipásztori szolgálat hatókörét és hatékonyságát.
A hanyatlás a XV. században indult meg, de ezzel egy időben belső reformok is kezdődtek. A reformáció és a vallásháborúk következtében a XVIII. században a kolostorok száma már csak 198; nagyrészt ezek is áldozatul estek a jozefinizmusnak és a francia forradalomnak. A XIX. század közepén már csak Ausztriában, hazánkban és spanyol földön működött néhány kolostor. Az újjáéledés folyamata a múlt század utolsó negyedében kezdődött: az európai rendtagok ekkor indultak el az afrikai és amerikai missziókba is.

Magdeburgi Norbertet 1582-ben avatták szentté.
A premontrei lelkiség sajátos jellemzői: papi szolgálat szerzeteskanonoki közösségben, ünnepélyesen végzett liturgia a szemlélődő ima és az apostoli munka kiegyensúlyozott egységében.
A premontrei fehér kámzsás szerzetesek még az alapító életében eljutottak magyar földre. Norbert állítólag rokonságban volt az Árpád-házi királyainkkal. Az első prépostságot (a premontreiek így nevezik az apátságot) II. István idején alapították Nagyváradhegyfokon 1130-ban. IV. Béla korában már 45 volt a prépostságok száma, többek között a Margitszigeten. Néhány női kolostor is működött már.
Csorna, Jászó, Lelesz, Ság és Turóc kolostorai évszázadokon át oklevéladó tevékenységet is folytattak. Az utolsó premontrei férfikolostort 1264-ben alapították.
A török hódítás, majd a reformáció következtében egy időre megszűnt a premontrei rend működése hazánkban. A csornai prépostság, egyesítve a türjei és jánoshidai prépostságokkal, 1802-ben állt helyre. A rend ugyanakkor vállalta a keszthelyi és a szombathelyi gimnázium vezetését.
Ezekben 1808-tól 1948-ig tanítottak.
Türjén és Jánoshidán plébániai szolgálatot teljesítettek, Szombathelyen a Szent Norbert, Budapesten pedig a Szent Ágoston lelkészséget vezették. 1950-ben a csornai prépostság 64 rendtagja élt 5 rendházban.

A jászói prépostság is 1802-ben állt vissza, egyesítve magában a váradhegyfoki és a leleszi prépostságokat is. A rend három gimnáziumot vezetett: Kassán, Rozsnyón és Nagyváradon, és 12 plébánia lelkipásztori szolgálatát látta el. Hazánkban így váltak tehát tanítórenddé a csornai és a jászói premontreiek. A világháború előtti utolsó nagy alapítás a budapesti Norbertinum volt, a rend hittudományi és tanárképző intézete (Horánszky u. 23.). Trianon után a jászói prépostság cseh területre került. Megszűnt a kassai és rozsnyói, nemkülönben a nagyváradi gimnázium. A rend ekkor Gödöllőn épített gimnáziumot és internátust. 1924-ben kezdték meg a tanítást. 1937-ben Budafokon is nyitottak gimnáziumot.

1950-ben a gödöllői perjelséghez tartozó 76 rendtaggal együtt Magyarországon 140 premontreinek kellett abbahagynia szolgálatát.
1989-bes adatok szerint a férfi premontreiek száma: kereken 60 házban 1311 szerzetes. Az egyes prépostságok külön családot alkotnak hagyományukkal és sajátos apostoli tevékenységükkel. Európában a lelkipásztori szolgálatra és a tanításra esik a hangsúly.

Központi házuk:
Viale Giotto, 27.
I-00153 Róma
Tel.: 06-574-6979

Magyarországi Prépostság: 9300 Csorna, Vöröshadsereg útja 65.

Premontrei Perjelség: 2100 Gödöllő, Fácánsor 3.

Premontrei Plébánia: 2072 Zsámbék, Magyar utca 13.

A premontrei rend 1989 augusztusában visszakapta a csornai prépostság épületének egy részét, ugyanekkor megtörtént az első beöltözés is. 1990-ben - egy ősi prépostság területén - átvették a zsámbéki plébánia vezetését.

Szerzetesi képzés: a jelentkezőben legyen készség arra, hogy az evangéliumi tanácsok szellemében és közösségben kövesse Krisztust. Aki testvérnek jelentkezik, lehetőleg rendelkezzék már valami szakképesítéssel. Az egyéves noviciátust egyszerű fogadalom, majd a rendi szabályokban meghatározott idő után ünnepélyes örök fogadalom követi.

A fiatal rendtagnak ezekben az években kell elsajátítania a sajátos rendi szellemet, kialakítania életében a szemlélődő ima és a szolgálat kiegyensúlyozott egységét.

A premontrei rend 15 szentté, illetve boldoggá avatott tagja közül magyar földön legismertebb Szent Hermann József (1150/60-1241/52), a "Szent Szűz lovagja".
"Szent Norbert három dolgot akart különösen tanítványai lelkére kötni. Az oltár szolgálatában való buzgóságot, hibáiknak nyílt bevallását a káptalan előtt s a szegények és idegenek iránti vendégszeretetet.

Megtartotta a kanonoki intézményt és megreformálta azáltal, hogy szerzetesi alapon újította meg. Összekapcsolta a szemlélődést a tevékeny munkával, a liturgikus szolgálatot a lelkipásztorkodással. Így jött létre a premontrei szerzeteskanonokok intézménye, mely teljesen újszerű a többi szerzetesrendhez képest."
(Bodnár Remig O.Praem.)
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép