Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Történelem - Zsinatok
Keresztény Magyarország Portál - Történelem - Zsinatok - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Hortenzia, Gergő napja
5 felhasználó online
0 tag, 5 vendég



Képek a galériából

Boldog karácsony
Gondolatok
Zsinatok

381. május - július
Összkeresztény
I. konstantinápolyi zsinat
Az első konstantinápolyi zsinat (381. május - július) a kereszténység második egyetemes zsinata.

Nagy Konstantin császár nem sokkal a niceai zsinat után az ariánusokhoz hajló Nikomédiai Euszebiosz és követői hatása alá került. Nagy Szent Atanázt száműzte, és ha Arius 336-ban meg nem hal, visszafogadta volna az egyházba. A 342-ben, Szerdikában tartott birodalmi zsinaton a keleti és a nyugati résztvevők külön tartották üléseiket. A nyugatiak védelmükbe vették Atanázt, és megújították a niceai hitvallást. A keletiek azonban elítélték Atanázt és az őt befogadó I. Gyula pápát is, és a niceaitól eltérő hitvallást fogalmaztak meg, majd rávették az ariánusbarát II. Constantius császárt egy újabb birodalmi zsinat összehívására, amely 359-ben Riminiben a nyugati, Szeleukiában a keleti püspökök részvételével össze is ült. Egység nem született: Riminiben kb. 400 püspök megújította a niceai hitvallást, amit Szeleukiában ismét nem fogadtak el. Ekkor a császár száműzetés terhe mellett megparancsolta, hogy minden püspök írja alá az ariánus hitvallást. Julianus Apostata császár föloldotta a száműzetést, mert az így támadt belső ellentéttel akarta fölmorzsolni a kereszténységet. Az arianizmus azonban lassan veszített népszerűségéből, ugyanakkor fölmerült a makedonianizmus Szentlélek elleni eretneksége. Theodosius császár ezért zsinatot hívott össze, ez lett az első konstantinápolyi zsinat.

A "150 atya" zsinata elsősorban a Szentlélek istenségét mondta ki a makedoniánusok (pneumatomachusok) ellen. Az első kánon minden "arianizáló" ellen irányul, mint pl. Apollinarisz, Szabelliosz, Ankürai Markellosz, Szirmiumi Photinosz, Eunomiosz és Eudoxiosz követői ellen. Hitvallása a nicea-konstantinápolyi hitvallás. A zsinaton csak keleti püspökök vettek részt, ugyanis a nyugatiak már korábban, tavasszal Riminiben tartottak zsinatot. I. Damasus pápa sem küldött képviselőket. Bár a 382-i konstantinápolyi helyi zsinat egy Damasus pápához intézett levelében már egyetemesnek mondja a zsinatot, egyetemes jellegét általánosan csak sokkal később fogadták el. A zsinat 3. kánonja, amely pátriárkátusi előjogokat igényelt Konstantinápoly számára, a nyugati egyházban és Alexandriában megbotránkozást váltott ki, és a pápák ezt a kánont meg se erősítették; a zsinatot csak implicite fogadták el, mégpedig csak a tanítói megnyilatkozások tekintetében. Egyetemesnek a khalkedoni zsinaton ismerték el, illetve nyugaton azáltal, hogy Vigilius pápa a második konstantinápolyi zsinatot jóváhagyta.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép