Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Történelem - Zsinatok
Keresztény Magyarország Portál - Történelem - Zsinatok - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Kelemen, Klementina napja
3 felhasználó online
0 tag, 3 vendég



Képek a galériából

Ant Református templom
Kosztka Szent Szaniszló az Isteni kisdeddel
Zsinatok

787. szeptember 24.- október 23.
Katolikus-Ortodox
II. niceai zsinat
A 7. egyetemes zsinat. Irén császárnő a képrombolás elítélésére hívta össze. 730-ban a kiadott képromboló császári rendelet ellen III. Gergely pápa hiába tiltakozott a római zsinaton. V. Konstantinosz 757-ban Hiereiában zsinatra hívta össze a képtisztelőket ellenző püspököket, akik szentesítették a képrombolást. Iréné császárnő azonban képtisztelő volt, s 780-ban átvéve kiskorú fia helyett az uralkodást, fordított a helyzeten. Zsinatot is akart; 786-ban össze is ültek az atyák, de július 31.-án a képtiszt-et ellenző katonák szétkergették a résztvevőket. Iréné ekkor Tarasziosz püspököt ültette a konstantinápolyi pátria székébe, s az ő támogatásával 787-ben őszére hívta össze a zsinatot, de nem a fővárosba, hanem Niceába.

Az atyák 8 ülésen megcáfolták a képrombolók összes érveit, és meghatározták a képtisztelők alapelveit.

1. Krisztus, a Boldog Szűz Mária, az angyalok és a szentek ábrázolása megengedett, mert a szentkép nem bálvány, hanem az ábrázolt személyre emlékeztet és követésére indít.
2. a tisztelet nem a képnek, hanem az ábrázolt személynek szól.
3. lényeges különbség van a képek előtt kifejezett tiszteletnek és az imádás között, mely egyedül Istent illeti.

A záróülésen több mint 300 püspök írta alá a zsinat okmányát. Nyugaton a képtisztelők folyamatos és oktató jellege miatt magától értetődő volt. Mivel a zsinat okmánya nem egész világos fordításban vált ismertté, ellenkezést váltott ki, főleg a tisztelet és az imádás közti különböztetést nem értették. Nagy Károly király a Libri Carolini című teológiai műben szállt szembe a bizánciak föltételezett tévedéseivel, és tagadta a II. niceai zsinat egyetemes voltát. 794-ban Frankfurtba zsinatot hívott össze, melyen a frank birodalom püspökei, 2 pápai legátus és Angliából néhány püspök jelent meg. Maga a király elnökölt, övé volt az első és az utolsó szó. A zsinat a határozatait elvetette, mint nem egyetemes zsinatait. A frankfurti zsinat nem vált általános érvényűvé, mert I. Adorján pápa nem vonta vissza a zsinatot elismerő nyilatkozatát, s főként nem közösítette ki a bizánci császárt, amint ezt Nagy Károly kívánta.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép