Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Történelem - Zsinatok
Keresztény Magyarország Portál - Történelem - Zsinatok - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Kelemen, Klementina napja
4 felhasználó online
0 tag, 4 vendég



Képek a galériából

Angyal lépcsők előtt (A)
Jézus kiűzi a kalmárokat a templomból
Zsinatok

1962. október 11. - 1965. december 8.
Katolikus
II. vatikáni zsinat
XXIII. János pápa 1959. január 8-án jelentette be először, hogy zsinatot kíván egybehívni. A II. Vatikáni Zsinat" lett az új zsinat elnevezése, mert valójában az 1868-70-ben tartott I. Vatikáni zsinaton felvetett kérdések körében, - a modern ember hitproblémái; az egyháznak. a fejlődő világhoz való viszonya, - kellett továbblépni. Krisztus jegyese ma szívesebben nyúl az irgalmasság olaja után, mintsem hogy a szigor fegyverével fenyegetőzzék; úgy véli, hogy jobban segít korunk szükségletein, ha tanításának gazdagságát kínálja fel az embereknek és senkit sem ítél el. János pápa e kijelentésével is arra kívánt válaszolni, amire a zsinat hivatva volt: hogyan szolgálhat az egyház Istennek, az embernek és a világnak. Az egyház egész történelme folyamán arra hivatott, hogy tanúságot tegyen Krisztusról és megváltó evangéliumáról.

1962. október 11-én rögzítették a zsinat ünnepélyes megnyitását és 1965. december 8-án a felejthetetlen záró aktusát.

A zsinat mindvégig kitartott a János pápa által kijelölt hármas célkitűzés mellett. Ezek

ˇ az egyház belső életének megújítása,
ˇ az elszakadt keresztény testvéreknek az egyházba való visszahívása és
ˇ a mai világgal folytatott párbeszéd voltak.

Az egyház belső reformja szükségessé tette az egyház eszmei, dogmatikus tartalmának tisztázását és biblikus mélyítését. Ugyanaz az eszmei alap indította el a világgal kezdeményezett dialógust is, melyben az egyház erkölcsi erejének és isteni küldetésének tudatában a hívőkön keresztül segítséget kíván nyújtani az új történelmi szakaszba lépő emberiségnek.

Az egyház püspökei, mintegy 2500-an, kevés kivétellel mind jelen voltak. Ökumenikus volt a zsinat minden ízében, mert át akarta fogni az egész világot. Eddig nem látott egyetemességben a zsinat a világegyház zsinatja lett a világról. Minden új kijelentés a régi és maradandó hiten alapult.

A zsinati dokumentumok:

A zsinat négyesztendős munkája 16 zsinati dokumentumot produkált. Ezek között van 4 konstitúció, 9 dekrétum vagy határozat és 3 deklaráció, vagy nyilatkozat.

A konstitúciók inkább nagyobb elméleti kérdéseket foglalnak össze, a határozatok főleg gyakorlati vonatkozásúak, a nyilatkozatok pedig elsősorban kisebb kérdések körüli állásfoglalások. A dokumentumokat a zsinat hármas célkitűzésének megfelelően foglaljuk rendszerbe.

Újra meg kellett fogalmazni, mi az egyház önmagában, milyen az egyház belső élete és mi az egyháznak a kifelé való küldetése.

a) Az egyház

Dogmatikai konstitúció az egyházról (1)

Lumen Gentium (Az egyházról)

A II. Vatikáni Zsinat okmányai közül a legjelentősebb a Lumen gentium, melyben az egyház önmaga és a világ számára megfogalmazza saját lényegét. Hogy mi is valójában az egyház, mivégett rendelte Krisztus.

1. rész A hagyományos egyházkép, mi teszi szükségessé ennek átalakítását.
2. rész Ennek a konstitúciónak a története a zsinaton: Tervezési előmunkálatok, tématervek, az egyes fejezetek tárgyalása, a zsinati titkár értelmező magyarázata.
3. rész Az egyház titka (misztériuma), azaz együtt a látható és láthatatlan, a felfogható és felfoghatatlan.

b) Az egyház belső élete

- üdvösségi, megszentelési funkciója

Konstitúció a szent liturgiáról (2)

Dogmatikai konstitúció az isteni kinyilatkozásról (3)

Dei Verbum (az isteni kinyilatkoztatásról)

Kiemelkedő fontosságú. Választ kellett adni korunk sürgető vallási, hit és teológiai kérdéseire.

Fontosságát kiemeli, hogy az Írás és a hagyomány viszonyának tisztázása egyengeti az utat a protestánsok felé.

1. rése: A kinyilatkoztatásról szóló hagyományos egyházi tanításról szól. Pl.: A hívek kapcsolata a szentírással nem volt megfelelő.

2. rész ennek a konstitúciónak a történetét írja le a Zsinaton: az előkészítés első szakaszát, a heves vitákat, amíg a végleges szöveg el nem készült,

3. rész a zsinati okmány magyarázata.

- a helyi egyház alapvető lelkipásztori kérdései

Határozat a püspökök lelkipásztori hivatásáról (4)

Nyilatkozat a katolikus nevelésről (5)

Határozat a papnevelésről (6)

Határozat a papi szolgálatról és életről (7)

Határozat a szerzetesi élet korszerű megújításáról (8)

Határozat az egyház missziós tevékenységéről (9)

Határozat a világi hívek apostolkodásáról (10)

Határozat a tájékoztató eszközökről (11)

Határozat a keleti katolikus egyházakról (12)

c) Az egyház kifelé való küldetése

Nyilatkozat a vallásszabadságról (13)

Határozat az ökumenizmusról (14)

Nyilatkozat a nem-keresztény vallásokról (15)

Lelkipásztori konstitúció az egyház és a mai világ viszonyáról (16)

A zsinat pasztorális jellege

A zsinat munkájának, törekvéseinek sajátos tanítási vagy kifejezési szelleméről van szó. Már megnyitó beszédében János pápa a zsinat ismert hármas célkitűzése mellett még egy külön is követendő szempontra hívta fel a figyelmet: törekednünk kell az egész keresztény igazság új kijelentésére, amelynél különbséget kell tennünk az igazságok és azok hirdetési és alkalmazási módja között. A zsinatnak arra kell törekednie, hogy úgy mélyítse el és úgy adja elő az egyház tanítását, hogy az megfeleljen korunk követelményének. Az egyház meg akar szabadulni mindattól, ami benne elévült és történelmi múlt, hogy ezáltal önmaga valódi mivoltára találva eredményesebben tudja teljesíteni korszerű küldetését. Ez az aggiornamento, a kor szintjére való felemelkedés elve.

A zsinat pasztorális irányát egyesek félreértették, mintha a zsinat nem törődne az igazsággal, a tannal és csak gyakorlati utasításokat kívánna adni az élethez. Egyesek a lelkipásztorkodás és a dogma közötti szakadástól tartottak. Valójában azonban a zsinat pasztorális szempontja nem jelentett mást, mint az egyházi tanításnak az életre való alkalmazását.

A zsinat teológiája

A II. Vatikáni zsinat is bebizonyította: minden előrehaladás a hitből jön, a kinyilatkoztatott isteni igazságokra való odafigyelésből, a kor sürgetéseire feltett kérdésekre való bátor válaszadásból.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép