1215

Katolikus

A III. Ince pápa által összehívott negyedik lateráni zsinat három ülés után határozatokat hozott az egyháznak a zsidókkal és az eretnekekkel szembeni magatartásáról és az egyházi tanok értelmezéséről. III. Ince pápa már a meghívólevélben kifejtette, hogy a zsinatnak "ki kell irtania a bűnöket, ... meg kell reformálnia az erkölcsöket, ... és hasznos rendeleteket kell kibocsátania az alsó- és felsőpapság számára".
A zsinat hetven cikkelyben foglalja össze döntéseit, amelyek közül a legfontosabbak a következők:
- dogmává emelik a kenyér és a bor szent áldozáskor Krisztus testévé és vérévé való átváltozását.
- az eltérő tanok képviselőit eretneknek nyilvánítják, akiknek üldözése nemcsak az egyházi inkvizíció, hanem a világi fejedelmek kötelessége is.
- fokozzák a zsidók és keresztények elkülönülését (nagyhéten kijárási tilalom, valamint megkülönböztető öltözet a zsidók számára).
- minden kereszténynek egy évben egyszer gyónnia és áldoznia kell.
- a rendezett lelkipásztorkodás biztosítékaként egy egyházmegye sem maradhat három hónapnál tovább püspök nélkül.
- a püspököknek megfelelő és képzett prédikátorokat és gyóntatókat kell alkalmazniuk, valamint anyanyelvű prédikációról gondoskodniuk a hívők számára.
- 1217. június elejére keresztes hadjáratot határoznak el Egyiptomba.