Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Történelem - Zsinatok
Keresztény Magyarország Portál - Történelem - Zsinatok - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Cecília napja
3 felhasználó online
0 tag, 3 vendég



Képek a galériából

I. Ferenc József magyar kir.honvéd zászlaja 1869
Róma.  Mózes szobor.  Topor Márta
Zsinatok

1545. december 13. - 1563. decem
Katolikus
Tridenti zsinat
A Tridenti zsinat (régebben: trienti zsinat) (Concilium Tridentinum), a katolikus egyház bel- és küléletére nézve a legfontosabb egyetemes zsinat, amely a 16. századi reformátorok ellenében a katolikus egyház igazi megformálását hozta létre és új életre keltette azt. A tridenti zsinat az ellenreformáció kezdetét jelentette. E zsinatot, sorrendben a 20-ikat, számos akadály után, aminők a keresztény fejedelmek között dúló konfliktusok és háborúk voltak, III. Pál pápa 1542. május 22-ére hívta össze Tridentbe (Trento), a bullában kifejezett e céllal: »Isten dicsőségére és magasztalására, a hit és keresztény vallás fejlesztésére és felemelésére, a tévtanok kiirtására, az egyház békéjére és egységére, a papság és a keresztény nép megjavítására, a keresztény név ellenségeinek megsemmisítésére«. A zsinatot azonban újabb zavarok miatt csak 1545. december 13-án nyitották meg ünnepélyesen a trienti főszékesegyházban.

Szakaszai

A történetírók a zsinatot három korszakra osztják.

Az első tart 1545. december 13-ától 1549. szeptember 14-éig, amikor azt III. Pál felfüggesztette. Ebben az időszakban 10 ülést tartottak, a 9. és 10-iket Bolognában, ahová a zsinatot, a kitört járvány miatt, amelynek a résztvevők közül többen áldozatul estek, 1547. március 11-én áthelyezték.

A második 1551. május 1-jétől 1552. április 22-éig III. Gyula pápa alatt. Összesen 6 ülést tartottak, amelyek közül az utolsón (XVI.) a zsinatot két évre felfüggesztették, és csak tíz év múlva folytatták.

A harmadik 1562. január 18-ától 1563. december 4-éig IV. Pius pápa alatt, aki 1563. december 12-én a zsinat végét, amely megszakításokkal 18 évig tartott, ünnepélyesen kihirdette és annak határozatait előbb konzisztóriumban (1563. december 30-án), később 1564. január 26-án bullában ünnepélyesen megerősítette.

Magyarok a zsinaton

A zsinaton hazánk püspökei az ország állapota és vallási viszonyai miatt személyesen nem jelenhettek meg, ezért képviselőket küldtek Kolosváry János kolozsmonostori apát, később csanádi püspök és Dudith András tinnini, később pécsi püspök személyében. I. Ferdinánd magyar királyt Draskovich György pécsi püspök képviselte. A tridenti zsinaton nemcsak a katolikus egyház hitágazatait védte és állapította meg határozottan a hitújítók ellenében, hanem az egyházi fegyelmet is teljesen átalakította. A zsinatnak a hittanra vonatkozó, decreta nevű határozatai fejezetekre és kánonokra oszlanak. A fejezetekben a hitágazatoknak, különösen a megtámadottaknak, bővebb magyarázata, míg a kánonokban pedig a magyarázat rövid és szabatos tételekben összevonva található. A fegyelemre vonatkozó határozatok decreta de reformatione néven vannak jelölve. A hitágazatokról szóló határozatok eo ipso, a fegyelmiek Rómában azonnal, másutt 1564. május 1-jén léptek hatályba. A zsinat hitágazati és erkölcstani végzéseit minden katolikus elfogadta és hitszabályként tartotta; a fegyelmi határozatokat azonban nem mindenütt fogadták el és hirdették ki. IV. Pius pápa e zsinat határozatainak kihirdetése, azoknak kellő megtartása és az esetlegesen felmerült kételyek eloszlatása végett 8 bíborosból álló bizottságot nevezett ki, amely «S. Congregatio Conc. Trid. Interpretum» vagy röviden «S. Congregatio Concilii» nevet visel. E bizottság határozatait 1718 óta évenként nyomtatásban is kiadták Thesaurus resolutionum S. Congregationis Concilii címen.

A zsinat munkássága

A zsinat elsősorban azokkal a területekkel foglalkozott, ahol a protestáns nézetekkel szemben kellett megfogalmaznia a katolikus egyház nézeteit. A református sola scriptura elvvel szemben a zsinat hangsúlyozta a másfél évezredes hagyomány fontosságát. A zsinat első szakaszában a résztvevők arra hajlottak, hogy a két forrás, azaz a Szentírás és a hagyomány kiegészíti egymást, de a zsinat végére arra jutottak, hogy a hitnek egyetlen forrása van, amely két úton jut el a hívőkhöz. Az eredendő bűnt illetően a zsinat úgy határozott, hogy a bűn nem pusztán az utánzás, hanem már a nemzés által van jelen a világban, de az ember a keresztségben "ártatlan, bűntelen, tiszta lesz és így Isten szeretett fia". A megigazulás egyedül Krisztus érdeme miatt történik az emberrel, amit azonban szabad akaratából következően el is utasíthat. Szemben a reformátorokkal, akik a szentségek számát kettőre (keresztség és Úrvacsora csökkentették, a zsinat hét szentséget rögzített, megalkotva ezzel a máig érvényes katolikus szentségtant.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép