A karácsony a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, amelyen Jézus születésére emlékeznek. Időpontja a nyugati kereszténységben december 25-e, ortodoxoknál január 6. Magyarországon a nem vallásos, de keresztény kultúrkörbe tartozók számára általában a szeretet ünnepét jelképezi. Karácsonykor elterjedt szokás a keresztény (és sokszor a nem vallásos) családokban is megajándékozni szeretteiket. December 24-én hagyományosan a családok egész nap böjtölnek (karácsony böjtje), és este fogyasztják el a böjti vacsorát, majd csak december 25-én következik a karácsonyi ebéd vagy vacsora. Újabban kialakult, hogy a rokonokkal, családtagokkal együtt ünnepelnek szenteste, a "karácsonyi vacsora" keretében.

A keresztény vallási ünnep Jézus születésének történetére épül. A keresztény hit szerint Jézus a próféták által megjövendölt Messiás, aki megváltja az emberiséget a bűntől. A Biblia leírása szerint Jézus szegényes körülmények között született, egy istállóban, mert senki nem fogadta be a házába a várandós Máriát, Jézus édesanyját a születés estéjén. A történet szerint három napkeleti bölcs indult útnak ajándékokkal köszönteni a születendő Messiást, és egy fényes csillag vezette el őket Jézushoz.

Miután a kereszténység államvallás lett, a niceai zsinat határozata révén keresztény ünnepként ünnepeljük a karácsonyt. A zsinat december 25-ét jelölte ki Jézus születésének időpontjául.

Ebben a liturgikus keretben maradt sokáig ez az ünnep, mígnem a 16.
században a reformáció új tartalommal töltötte meg a kereszténységet, és ezzel a keresztény ünnepeket is. Az addigi templomi liturgiák kezdtek beköltözni a házakba. Az emberek a Biblia otthoni forgatása révén a vallásos ünnepeket és szertartásokat elkezdték otthon is ünnepelni. Kialakult sok karácsonyi szokás, például a karácsonyfaállítás az evangélikusoknál Németországban. A 18. században már egész Németországban szokás volt karácsonyfát állítani. Innen jutott el a 19. században Ausztriába, majd egész Európába, a kivándorlókkal az Újvilágba, és így kezdett megtelepedni a keresztény világban. A karácsonyfákat kezdetben édességekkel és gyümölcsökkel díszítették fel, később kezdett kibontakozni az üvegdíszek megjelenése. A karácsony megünneplése egyre inkább kezd szokássá válni a nem vallásos családok körében, a szeretet, a béke ünnepeként, a keresztényi rituálék egy részét átvéve. Napjainkban, az európai keresztény kultúrkörben a karácsony népszerű és sokakat érintő ünneppé vált, amely mindenki számára más-más jelentést hordoz.

A kutatók többsége egyetért abban, hogy december 25-e nem Jézus születésének időpontja. A korai keresztények nem ünnepelték Jézus születését, és nem is próbálták meghatározni az időpontját; az ünneplés legkorábbi ismert példája Egyiptom, ahol Jézus születését tavaszra tették. Számtalan más időpont is használatos volt.

Később az alexandriai egyházban január 6., máshol december 25. vált elterjedtté. A 4. században sok vallási vezető törekedett a dátum egységesítésére; végül I. Gyula pápa 350-ben december 25-ét nyilvánította a Megváltó születésnapjává. Az örmény és a kopt egyházak kivételével – melyek hívei ma is január 6-át ünneplik – a többi egyház elfogadta Gyula pápa döntését.