A protestns vilg oktber 31-n nnepelte a reformcit, emlkezve arra, hogy 1517-ben ezen a napon szgezte ki Luther Mrton a wittenbergi kastlykpolna kapujra hres tteleit, megfogalmazva a katolikus egyhzzal szemben mr hossz ideje ltez ellenrzseket. Luther rendkvl vallsos, hv ember volt, mlyen sznt teolgus, fradhatatlan reformtor. Kritikai mdszerrel igyekezett sajt bels problmjt megoldani, hogy miknt hidalhatja t az eszmny s a valsg kztti szakadkot. Bels kzdelmnek llandan visszatr alapttele Isten kegyelme, a megigazuls volt. trtkelte a bn fogalmt, a kegyelemtant, gy nem vletlen, hogy a 95 tzisben fleg a pnzrt szerezhet bnbocsnat ellen tiltakozott. A bnk gynson alapul elengedst ugyanis kezdetben j cselekedetekhez, mint pldul a keresztes hadjratokban val rszvtelhez, imhoz s bnbnathoz ktttk, de hamar elterjedt az a hamis gyakorlat, hogy a j cselekedet a pnzadomnyban lttk. Ezltal alkalom nylt arra, hogy a pspkk vagy a fejedelmek kereskedjenek vele. A szentszk sokszor ,,brbe adta'' a bcskat. A jelensget mr renesznsz irodalmunk nagy humanistja, Janus Pannonius is ostorozta. A Kikacagja a rmai bcssokat cm epigrammjban rta: ,,Nem tudom n azt, vajjon e vakhitbl van-e hasznuk?/ m hogy a ppnak haszna van, n tudom azt.''

A hitjts megindulsnak kzvetlen okt teht a bcskrl szl teolgiai vita szolgltatta. Ennek lharcosa volt Luther Mrton. Kveti a katolikus egyhzbl kiszakadtak, s ltrehoztk a ma is mkd reformtus vallst. A vltozst jl jelzi a szimblumvltozs - a kereszt helyett a csillag, a hall helyett a szlets dicstse.

A reformcit eleinte klnbz dtumokkal kapcsolatban nnepeltk: Luther szletsnapjn (november 10.) illetve halla napjn (februr 18.), az gostai hitvalls hivatalos felolvassnak napjn (jnius 25.). 1667-ben, a 95 ttel kiszgezsnek 150. vforduljn a II. Jnos Gyrgy szsz vlasztfejedelem ltal vezetett szszorszgi evanglikus egyhzi ftancs elrendelte, hogy ezt a napot, amelyet a vallsjavts kezdpontjnak lehet tekinteni, megnnepeljk. Ettl az idtl fogva lassanknt ms evanglikus egyhzakban is szoksba jtt ennek a napnak, vagy a r kvetkez vasrnapnak a megnneplse.

Magyarorszgon is nagy hagyomnya van a nap megnneplsnek, a legtbb protestns gylekezet nnepi istentiszteletet tart ezen a napon. 1939 ta pedig oktber vgn rendezik meg az Orszgos Protestns Napok nnepsgsorozatt a legnagyobb protestns egyhzak.