| |||||||
| |||||||
|
|
8 felhasznl online
0 tag, 8 vendg
|
Kpek a galribl
 | |
 | |
2012-es nnepek
November 01 |
Mindenszentek nnepe |
November 1-je Mindenszentek nnepe, november 2-a halottak napja a keresztny vilgban. Mindenszentek - latinul: Festum omnium sanctorum - a katolikus egyhzban az sszes dvzlt llek emlknapja, a protestantizmus az elhunytakrl emlkezik meg ebbl az alkalombl. Az ezt kvet halottak napja egyhzi nnepbl vlt fokozatosan ltalnos npi megemlkezss.
Minden vrtan nnepe:
A minden vrtan nnepe volt az els keresztny jeles nap, amely a halottaknak lltott emlket. A Keletrmai Birodalombl a 4. szzadbl maradt fenn rsos emlk, amely arrl szmol be, hogy a keresztnyldzsek ldozatairt imdkoztak. Kezdetben nem alakult ki egysges idpont, hrom alkalommal, mjus 13-n, a hsvti nnepkrhz kapcsoldan s pnksd utn nnepeltk meg a vrtankat Keleten.
A Rma vezetsvel kibontakoz nyugati egyhz a 6. szzadban vette t az nnepet. Ebben IV. Bonifc ppnak volt kiemelked szerepe, aki a katakombkban nyugv skeresztnyeket hatalmas pompval jratemettette. Az esemnyre 690. mjus 13-n kerlt sor, ezt kveten pedig minden vben felidztk az els keresztnyek emlkt. A korabeli szertartsnak volt egy rdekes esemnye: a Vrtan Mria templom kupoljrl rzsaszirmok hullottak a mrtrokrt imdkoz hvekre. Ez a hagyomny a kzpkorban tkerlt augusztusra, a rzsk nnepre.
A minden vrtan nnepe egszen a kzpkorig lt, jelentsgt azonban visszaszortotta a mindenszentek ksbb kialakult hagyomnya.
Mindenszentek:
III. Gergely ppa a 8. szzadban indtotta tjra mindenszentek nnept. A ppa killt azrt, hogy a vrtank mellett a keresztnysg elismerse utn szentt avatottakrl is emlkezzenek meg, ezrt 732-ben a Szent Pter-bazilika egyik mellkkpolnjt mindenszenteknek, vagyis az egyhz szentjeinek ajnlotta. A trtntekbl kiolvashat, hogy a mindenszentek nem a vrtank nnepnek j rtelmezse, hanem attl teljesen fggetlen kezdemnyezs.
Nem ismert, hogy a felszentels az v melyik napjn trtnt, a 8. szzadtl azonban november elsejt emltik, mint az nnep dtumt. Az sem ismert, hogy mirt pont november elsejre esett a vlaszts, taln valamelyik pogny rtus tvtele llhat a httrben (kelta jv vagy hispn-gall nnep).
Mindenszentek, akrcsak a minden vrtan nnepe idvel vesztett jelentsgbl, a hrom nnep kzl a halottak napjnak plt be egyedl a vilgi nnepek kz.
Minden vrtan nnepe:
A minden vrtan nnepe volt az els keresztny jeles nap, amely a halottaknak lltott emlket. A Keletrmai Birodalombl a 4. szzadbl maradt fenn rsos emlk, amely arrl szmol be, hogy a keresztnyldzsek ldozatairt imdkoztak. Kezdetben nem alakult ki egysges idpont, hrom alkalommal, mjus 13-n, a hsvti nnepkrhz kapcsoldan s pnksd utn nnepeltk meg a vrtankat Keleten.
A Rma vezetsvel kibontakoz nyugati egyhz a 6. szzadban vette t az nnepet. Ebben IV. Bonifc ppnak volt kiemelked szerepe, aki a katakombkban nyugv skeresztnyeket hatalmas pompval jratemettette. Az esemnyre 690. mjus 13-n kerlt sor, ezt kveten pedig minden vben felidztk az els keresztnyek emlkt. A korabeli szertartsnak volt egy rdekes esemnye: a Vrtan Mria templom kupoljrl rzsaszirmok hullottak a mrtrokrt imdkoz hvekre. Ez a hagyomny a kzpkorban tkerlt augusztusra, a rzsk nnepre.
A minden vrtan nnepe egszen a kzpkorig lt, jelentsgt azonban visszaszortotta a mindenszentek ksbb kialakult hagyomnya.
Mindenszentek:
III. Gergely ppa a 8. szzadban indtotta tjra mindenszentek nnept. A ppa killt azrt, hogy a vrtank mellett a keresztnysg elismerse utn szentt avatottakrl is emlkezzenek meg, ezrt 732-ben a Szent Pter-bazilika egyik mellkkpolnjt mindenszenteknek, vagyis az egyhz szentjeinek ajnlotta. A trtntekbl kiolvashat, hogy a mindenszentek nem a vrtank nnepnek j rtelmezse, hanem attl teljesen fggetlen kezdemnyezs.
Nem ismert, hogy a felszentels az v melyik napjn trtnt, a 8. szzadtl azonban november elsejt emltik, mint az nnep dtumt. Az sem ismert, hogy mirt pont november elsejre esett a vlaszts, taln valamelyik pogny rtus tvtele llhat a httrben (kelta jv vagy hispn-gall nnep).
Mindenszentek, akrcsak a minden vrtan nnepe idvel vesztett jelentsgbl, a hrom nnep kzl a halottak napjnak plt be egyedl a vilgi nnepek kz.
Hirdets
|
