I.Szent Istvn kirly (eredetileg Vajk, kb. 975., Esztergom - 1038. augusztus 15., Szkesfehrvr vagy Esztergom-Szentkirly) az els keresztny magyar kirly, a keresztny magyar llam megalaptja s a magyar keresztny egyhz megszervezje.

Apja, Gza fejedelem, anyja pedig az erdlyi Gyula vezr Sarolta (Sarolt) nev keresztny lenya volt. Istvn 970 krl szletett. Szletsekor ugyan a (trk eredet) pogny Vajk nevet kapta, 972-es megkeresztelsekor azonban az els keresztny vrtan, Istvn nevt adtk neki.

996-ban vette felesgl Henrik bajor herceg lenyt, a ksbbi II. Szent Henrik nmet csszr testvrt, Gizellt, akivel sok hittrt s lovag jtt Bajororszgbl. Atyja letben a nyitrai duktus ura volt, majd 997-ben, Gza fejedelem halla utn kvette t a fejedelmi szkben. Az ezredforduln, 1000 karcsonyn, (ms rtelmezsek szerint 1001. janur 1-jn vagy 1000. augusztus 24-n) koronztk kirlly Esztergomban a feltehetleg II. Szilveszter pptl kapott koronval, amely azonban nem azonos a ma Szent Korona nven ismert uralkodi jelvnnyel. Ezzel megalakult a keresztny, fggetlen Magyar Kirlysg. Istvn s Gizella fia, Imre herceg 1031-ben egy vadszaton meghalt. Istvnt a gysz megviselte, majd slyosan meg is betegedett. gy utols veire egyenesgi rks nlkl maradt. Utdaknt vgl unokaccst, Orseolo Ptert nevezte meg. Halla eltt Magyarorszgot a Boldogsgos Szzanynak ajnlotta fel. (Bizonyos kutatk szerint a korabeli szoks szerint tulajdonba adta.) Ezrt nevezik Magyarorszgot Mria orszgnak. Istvn kirly 1038. augusztus 15-n halt meg Szkesfehrvron, ott is temettk el.
Trvnyei
Istvn kt trvnyknyvt ismerjk: az elst felteheten mg letben rsba foglaltk, a msodikat uralkodsa vge fel vagy nem sokkal halla utn. Istvn trvnyeiben a keresztnysg megerstsre, az egyhzi tulajdon vdelmre trekedett, msodik trvnyknyvnek els trvnycikke rendelkezik arrl, hogy minden 10 falunak egy templomot kell ptenie, ezen kvl ktelezv tette a misre jrst vasrnaponknt. Istvn trvnyei a tulajdonviszonyok talaktsa rdekben megvltoztattk az rkldsre vonatkoz addigi magyar szoksokat, vdve ezltal a magntulajdont, illetve megszntetve a levirtust.
1083. augusztus 19-nszentt avattk, majd augusztus 20-n emeltk oltrra Budn szent ereklyit; ezzel lett az els magyar szent s egyben szent kirly. Koronzsa milleniumn a 2000. vben Bartholomeosz konstantinpolyi ortodox ptrirka is szentt nyilvntotta, gy a nagy egyhzszakads (1054) ta az els, akit mind a katolikus, mind az ortodox hvk szentknt tisztelnek.